Név eredet

A település nevét elsőként 1283-ban említik írásos feljegyzések. Hidvégardó összetett szó, melynek "hidvég"- előtagja a Tornából Borsodba tartó út Bódva folyót átívelő hídját jelöli, "-ardó" utótagja pedig erdőóvó szóból rövidült, mely az itt élő emberek egyik ősi foglalkozására, az erdőgazdálkodásra utal.

Történeti leírás

A település a középkorban Szádvár tartozéka volt, de az uradalom részeként többször cserélt gazdát,így 1415-ben már a - középkorban jelentős szerepet játszó - Bebek család tartotta a kezében. Plébániája a korai alapításúakhoz tartozik, s viszonylag korán, a XIV. században már iskolával is bír. Az 1427-es összeírásban 43 jobbágyportát számlálnak, ami nagyobb helyiségre utal.A XV. században egy ideig huszita kézen volt, majd visszakerült a Bebekekhez. 1566-ban foglalták el a császáriak Szádvárt, s ezzel az uradalom - Hidvégardóval együtt - visszakerült a koronához. Szádvár 1686 körüli lerombolása táján az Eszterházy család tulajdona lett. A falu lakossága annyira megfogyott a török időszakban, és az azt követő nemzet ellenállások idején, hogy 1720-ban már teljesen néptelen. Az 1730-as évek táján települhetett újra. 1736-ban katolikus plébániája alakult és templomát az Eszterházyak költségén 1777-ben restauráltatták.

Gedeon kastély

1833-ban 811 lakosa, 121 háza és egy lisztmalma is volt. A XIX. században nagyobb birtokosa a Gedeon és a Papp család volt. Mindkét család kúriával is rendelkezett, a XIX. század végi, a XX. század eleji vármegye-monográfiák elsősorban a Gedeon-kastély díszes berendezését dicsérik.

 

Papp kúria

A község közepén egyfajta gyöngyszemként a XVIII. században átépített barokk stílusú műemléki római katolikus templom áll. Körülötte középkori eredetű kőfal fut, melynek déli oldalában a Soltész-család, északi oldalában pedig a Gedeon-család kriptája látható. Szomszédságában a Szentháromság-szobor, valamint a háborús hősök emlékműve áll. Itt található a Millenniumi tér is, melynek oszlopain szereplő évszámok a magyar és az ardói történelem fontosabb állomásaira emlékeztetnek. A templomot délről a Szent Imre tér övezi, melyen a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló öntöttvas szobor, valamint a Trianoni emlékmű áll. A községben felújított református templom is található, mely 1794-1797 között épült, déli homlokzata előtt tornyocskával. Két jelentősebb felújított műemléki kúriával is büszkélkedhet a község. A copf stílusú Gedeon-kastélyban teleház, közösségi ház, a népies klasszicizáló stílusú Papp-kúriában konyha és étkezde működik.

Gyógyszertár

Hidvégardó központi szerepet tölt be. Itt található a körzeti orvosi rendelő a mentőállomás a gyógyszertár a védőnői szolgálat és a könyvtár is. A településen 2 csoportos óvoda és 3 osztályos alsós tagiskola működik. Hidvégardó fejlett infrastruktúrája, hagyományos kulturális programjai, műemlékekben gazdag látnivalói, igényesen kialakított, virágokkal , parkokkal díszített közterei, gondozott utcái, épületei kellemes kikapcsolódást és felüdülést kínálnak az itt élőknek és az ide látogatóknak és kényelmes lehetőséget bitosítanak a letelepedőknek.

»Lap teteje