Hidvégardó honlapja Vakok és Gyengénlátók Számára

HIDVÉGARDÓ HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA

Földrajzi jellemzők

Főoldal
Köszöntő
Földrajzi jellemzők
Településtörténet
Települési adatok
Gazdaság
Cégkatalógus
Önkormányzat
Közérdekű
Oktatás
Egészségügy
Szolgáltatások
Látnivalók
Szálláshelyek
Rendezvények
Hírek
Vissza az alap oldalhoz

Hidvégardó Északkelet-Magyarországon, BAZ megyének Szlovákiával határos részén, az államhatárral kettéosztott Gömör-Tornai karszt kistájain terül el a világörökség részét képező Aggteleki Nemzeti Park és az Országos Kéktúra Útvonal határán. Északi része az Alsó-hegy, középütt a Bódva-völgy, déli határa a Tornai-dombság területére esik.

Miskolctól észak felé 75 kilométerre, a 27-es számú főút végétől alig 2 ilométerre található - közvetlenül a szlovák határ mentén.

A település külterületén volt a szlovák-magyar kishatár-átkelőhely, mely 2007 decemberében megszűnt.

2007.december 21-jétől Magyarország „schengeni-övezethez” tartozik, schengeni tagállam. A schengeni egyezmény eredményeként a Schengeni tagállamok közti határok átlépésekor az állampolgároknak már nem kell felmutatniuk útlevelüket vagy személyazonosító igazolványukat. Így a Magyar - Szlovák szárazföldi határmentén megszűnt a régi határátkelőhely és az ellenőrzés,az átkelők egyszerűen továbbhajthatnak az úton és a határt már nem csak az eddigi határátkelőhelyeken léphetik át. A határellenőrzés megszűnése mindenkire vonatkozik, azon személyekre is, akik nem EU állampolgárok.

A település határának leírása

Hidvégardó határában található a Tornai dombsághoz tartozó Szent János-kő a Sas völggyel, a Nagykő és a Kocír-tető. Ezek közül leghíresebb a Szent János-kő, melyben három barlangrendszert ismerünk: Komi-lyuk, Tündike-barlang és a Medve-barlang. Ezek az üreg jellegű barlangok képződményekben szegények, mindössze a falakon itt-ott találhatók apró borsóköves foltok. A Nagykő is ismerté vált a csúcsáról elénk táruló csodálatos Bódva-völgyi panorámáról, s nem kevésbé az ifjúság számára kedvelt téli sportolási lehetőségekről, így a szánkózásról és síelésről egyaránt.

A község éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves, ahol évente kevesebb mint 1850 órán át süt a Nap. Évente mintegy 650 miliméter csapadék várható. A településre A Bódva völgyével párhuzamos szelek (Nugat-Kelet, Kelet-Nugat) vannak leginkább hatással.

Vízrajz: A település határában két élő vízfolyás is található: a Bódva folyó és a Sas-patak. Közvetlenül a falutól északra fut a Bódva, míg a Sas patak a település délnyugati szélét érintve folyik be a Bódvába. Az említetteken kívül még számos forrás található a területen, melyek közül a település déli határában lévő Kalangyos-forrás és az északi részen található Tapolca-forrás a legismertebbek.

Földtan: Hidvégardó földtanilag az Aggtelek-Rudabányai-hegység területén fekszik, mely takarós szerkezetű (a különböző kőzetsorozatok egymás mellett és fölött is előfordulnak). A hegység felszínét szárazföldi külső erők formálták és ennek eredményeképpen karsztjelenségekkel sűrűn tagolt tönkfelszínné egyengetődött. A vidék talajai többnyire a jelenkor termékei, a triász mészkövön redzinákat találunk, míg a Bódva völgyére a nyers öntéstalajok, a Tornai-dombságra agyagbemosódásos barna erdőtalajok a jellemzők.

Élővilág. Jellemző növényvilág: gyertyán, tölgy, kislevelű hárs, magas kőris, mezei szil, vadcseresznye, barkócaberkenye, molyhos tölgy, mézgás éger, virágos kőris, galagonyafajok, vadrózsák stb. E vidék ritka és értékes nyövényei: tornai vértő, kockás liliom, tarka nyúlfarkfű, leánykökörcsin, tarka imola, magyar repcsény, kaukázusi varjúháj, sziklai perje, sárga kövirózsa, tavaszi hérics.
Az állatvilágban megtalálható: darázsölyv, fekete harkály, levéllábú és feketelábú szitakötő, laposhasú acsa, kecskebéka, kockás sikló, haris, fekete és fehér gólya stb.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gömör-Tornai-karszthegység és a Tornai dombság szelíd lankái által körbezárt területen fekszik, közvetlenül a szlovák–magyar államhatár mellett. Miskolctól való távolsága 75 kilométer. A község első írásos említése 1283-ból való, melynek lakói akkortájt főként királyi szolgálatban álló erdőóvók voltak. E foglalkozásnév rövidülése az Ardó utótag. Az Árpád-korban Kassáról a tornai uradalmon át az abaúji és borsodi várbirtokokhoz vezető főútvonalak a falu határában keresztezték a Bódva folyót. Erre utal nevének előtagja a Hidvég. A szádvári uradalom részeként többször cserélt gazdát a terület: volt a Bebek-família tulajdona, majd az Eszterházyaké, akik sokat tettek a falu fennmaradásáért. Később két jelentős birtokosa a Gedeon- és a Papp-család volt. A község közepén egyfajta gyöngyszemként a 18. században átépített barokk stílusú műemléki római katolikus templom áll. Körülötte középkori eredetű kőfal fut, melynek déli oldalában a Soltész-család, északi oldalában pedig a Gedeon-család kriptája látható. Szomszédságában a Szentháromság-szobor, valamint a háborús hősök emlékműve áll. Itt található a Millenniumi tér is, melynek oszlopain szereplő évszámok a magyar és az ardói történelem fontosabb állomásaira emlékeztetnek. A templomot délről a Szent Imre tér övezi, melyen a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló öntöttvas szobor, valamint a Trianoni emlékmű áll. A községben felújított református templom is található, mely 1794–1797 között épült, déli homlokzata előtt tornyocskával. Két jelentősebb felújított műemléki kúriával is büszkélkedhet a község. A copf stílusú Gedeon-kastélyban teleház, közösségi ház, a népies klasszicizáló stílusú Papp-kúriában konyha és étkezde működik. A falu körzetközponti szerepet tölt be, itt található a körjegyzőség, az orvosi rendelő, a mentőállomás és a gyógyszertár. A településen jelenleg 8 osztályos általános iskola és 2 csoportos óvoda működik. Hidvégardó hagyományos programjai, műemlékekben gazdag látnivalói, igényesen kialakított, virágokkal díszített közterei kellemes kikapcsolódást és felüdülést kínálnak az itt élőknek és az ide látogatóknak.

Vissza az oldal tetejére